Költségvetési csalás:
Mit jelent, hogyan jelenik
meg a gyakorlatban és milyen büntetés jár érte?
Egy pályázati támogatás elnyerése, egy adóbevallás határideje vagy egy ellenőrzés váratlan érkezése sok vállalkozónak okoz fejtörést. Vannak helyzetek, amikor a döntés, bár pillanatnyi előnyt ígér, hosszú távon büntetőjogi felelősséghez vezethet.
A költségvetési csalás az egyik legösszetettebb gazdasági bűncselekmény Magyarországon: egyszerre érinti az adózást, a közpénzek felhasználását és a számviteli dokumentálást. Ebben az összefoglalóban bemutatjuk, mit tekint a törvény költségvetési csalásnak, milyen büntetési tételek vonatkoznak rá, illetve a gyakorlatban leginkább jellemző formájának, a fiktív számlák világába is betekintést nyújtunk.
Tartalomjegyzék
Mi a költségvetési csalás?
A költségvetési csalás a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 396. §-ában szabályozott bűncselekmény. Lényege, hogy az elkövető a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz: nem fizeti be a neki járó összeget, jogosulatlanul levonásba helyez adóösszeget, jogtalanul vesz igénybe kedvezményt, vagy közpénzt a jóváhagyott céltól eltérően használ fel.
A bűncselekmény jogi tárgya a költségvetések, vagyis az államháztartás alrendszereinek – így a központi költségvetésnek, az önkormányzati költségvetéseknek, a társadalombiztosítási alapoknak és az elkülönített állami pénzalapoknak – a védelme. Fontos tudni, hogy a hazai költségvetéseken túl az Európai Unió költségvetését is sértheti ez a bűncselekmény, ami uniós pályázatok esetén különösen jelentős kockázatot jelent.
A költségvetési csalás három alapesete
A jogalkotó a költségvetési csalást három alapesetre bontja, és mindegyiken belül többféle elkövetési magatartást szabályoz.
1. „Valódi” költségvetési csalás – 396. § (1)
Ez a leggyakrabban előforduló formája a költségvetési csalásnak. Három főbb esetben valósulhat meg. Ezek közül az első, amikor az elkövető a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában:
- tévedésbe ejt valakit, vagyis aktív magatartásával valótlant valóságként tüntet fel; például, ha egy vállalkozás a támogatási kérelemben olyan foglalkoztatotti létszámot tüntet fel, amely nem felel meg a valóságnak;
- tévedésben tart valakit, vagyis elmulasztja a korábban kialakult tévedés eloszlatásához szükséges felvilágosítást, holott erre jogi kötelezettsége lett volna; például, amikor a hatóság egy korábbi hibás adat alapján dönt és az elkövetőnek ezt a hibát jeleznie kellett volna.
- A jogi kötelezettség forrása lehet munkaviszony, államigazgatási jogviszony vagy szerződés.
- valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja.
- A gyakorlatban egy nyilatkozat akkor minősül valótlannak, ha tartalma nem tükrözi a valós helyzetet, tényeket vagy adatokat.
Második esete a valódi költségvetési csalásnak, amikor a költségvetési kedvezményt jogtalanul veszik igénybe, például adó- vagy vámkedvezmények indokolatlan érvényesítésekor.
A harmadik eset, ha a költségvetésből származó pénzeszközöket nem a jóváhagyott célra fordítják, a céltól eltérően kerül felhasználásra és ezzel vagyoni hátrányt okoznak.
2. Jövedéki költségvetési csalás – 396. § (6)
Ez az alapeset speciális tárgyhoz kötődik: jövedéki termékekre vonatkozóan követhető el. A jövedéki termékek körét a 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adókról határozza meg. A törvény értelmében jövedéki terméknek minősül az energiatermék, a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, valamint az alkoholtermék és a dohánygyártmány.
A cselekmény akkor valósul meg, ha valaki a jövedéki adóról szóló törvényben vagy más jogszabályban előírt feltétel hiányában, illetve hatósági engedély nélkül jövedéki terméket állít elő, szerez meg, tart, hoz forgalomba vagy ilyen termékkel kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
3. Adminisztratív költségvetési csalás – 396. § (7)
Az adminisztratív költségvetési csalás a dokumentációhoz és az elszámoláshoz kapcsolódik. A törvény büntetni rendeli azt, aki:
- a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatos elszámolási, számadási vagy tájékoztatási kötelezettségének nem, vagy csak hiányosan tesz eleget;
- valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel.
- Az okirat felhasználása bármikor megvalósulhat, amikor az elkövető a költségvetési eszközzel „érintkezik”, így például annak megszerzésekor vagy visszafizetésekor.
Költségvetési csalás a gyakorlatban
A gyakorlatban a költségvetési csalásnak több formájával is találkozhatunk, például amikor egy megnyert pályázatot vagy más uniós támogatást nem a pályázatban meghatározott célnak megfelelően használnak fel. Továbbá előfordul, hogy egy vállalkozás a tényleges bevétele eltitkolás érdekében elmulasztja a nyugta adását. Azonban a költségvetési csalás legjellemzőbb megjelenési módja a gyakorlatban a fiktív számlák bekönyvelése.
Fiktív számlák befogadása
A gazdasági életben számtalanszor előfordul, hogy a vállalkozók tényleges költségeik csökkentése érdekében fiktív számlákat állítanak ki. Leginkább az általános forgalmi adónemre (ÁFA) történik az ilyen jellegű számlák kiállítása, ugyanis törvényben megállapított esetekben az adó megfizetése áthárítható másra, viszont ezen jog (adólevonási jog) gyakorlásához elengedhetetlen valamilyen számla, vagy egyéb dokumentum kiállítása, ami az ügylet teljesítését hivatott igazolni. Az ÁFA megfizetésénél is ez valósul meg, így az általános forgalmi adót nem a termék értékesítője vagy a szolgáltatás nyújtója fogja megfizetni, hanem azt áthárítja a végső felhasználóra, vagyis a fogyasztóra.
Akkor beszélhetünk fiktív számlákról, ha a termék értékesítését vagy szolgáltatás nyújtását igazoló számla nem áll rendelkezésre vagy a törvényben (2000. évi C. törvény a számvitelről 166. § (2)) meghatározott feltételeknek nem felel meg, így például nem elég világos a szerkesztése vagy alakilag, illetve tartalmilag nem megbízható vagy hiteles.
A Kúria álláspontja szerint a fiktív számlák alkalmazása három esetkörre osztható:
1.
A számlában szereplő gazdasági esemény nem valósult meg, azaz nem történt meg a termék értékesítése vagy a szolgáltatás nyújtása. Ebben az esetben a számlában szereplő felek mind tudtak a gazdasági esemény elmaradásáról, így a hatóság nem vizsgálja azt, hogy esetlegesen a számla befogadója nem bírt tudomással erről a tényről.
2.
A számlában szereplő gazdasági esemény megvalósult, vagyis megtörtént a termék értékesítése, a szolgáltatás nyújtása, viszont nem igazolható a kapcsolat a számlában szereplő felek között, így a gazdasági esemény nem közöttük jött létre.
3.
A számlában szereplő gazdasági esemény megvalósult, így a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás megtörtént, és mindez a számlában szereplő felek között valósult meg. Viszont a büntetőügyekben eljáró hatóság bizonyítja, hogy a számla kiállítója csalárd magatartást tanúsított és erről tudott a számla befogadója is vagy tudnia kellett volna róla. Ilyen csalárd magatartás lehet például, ha a számla kibocsátója adócsalásra vagy adófizetési kötelezettség kijátszására irányuló magatartást követett el.
Ha a fentebb részletezett fiktív számlák valamely esete megállapítást nyer a büntetőügyekben eljáró hatóságok által, akkor az adólevonási jog gyakorlását megtagadja a számla kibocsátójától, így az nem tudja az ÁFA-t a fogyasztóra terhelni.
Milyen büntetés jár a költségvetési csalásért?
A bíróság a kiszabandó büntetés mértékénél több szempontot mérlegel: az elkövetés módját, a szándék fokát, az okozott vagyoni hátrány nagyságát, az elkövető előéletét, hogy a cselekmény egyszeri volt-e vagy hosszabb ideig, rendszeresen ismétlődött. A büntetés kiszabásánál a vádlott vallomása, a hatóságokkal való együttműködése és akár megtérítésére tett erőfeszítése is számít, azonban a büntetés mértéke mindig az adott ügy körülményeitől függ.
A valódi költségvetési csalás és a jövedéki költségvetési csalás alapesete legfeljebb három év szabadságvesztés büntetést von maga után, azonban a vagyoni hátrány mértékétnek s az elkövetés módjának függvényében változhat.
Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény, ha a költségvetési csalással jelentős vagyoni hátrányt okoztak, vagy a valódi költségvetési csalást bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követték el.
Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés büntetés elé néz, aki a költségvetési csalással különösen nagy vagyoni hátrányt okoz; vagy a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követte el.
A büntetés őt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a bűncselekménnyel különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz; vagy a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követték el.
A vagyoni hátrány fogalmát meghatározza a Büntető törvénykönyv: a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesés, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszköz. A vagyoni hátrány forintban meghatározott mértéke alapján több kategóriát különböztethetünk meg:
- jelentős vagyoni hátrány: 5.000.001 Ft – 50.000.000 Ft
- különösen nagy vagyoni hátrány: 50.000.001 Ft – 500.000.000 Ft
- különösen jelentős vagyoni hátrány: 500.000.000 Ft felett.
Mikor beszélünk bűnszövetségről?
Bűnszövetségről akkor beszélhetünk, ha két vagy több személy a bűncselekményeket szervezetten követi el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérli, de nem jön létre bűnszervezet.
Az valósítja meg üzletszerűen a költségvetési csalást, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.
Az adminisztratív költségvetési csalás fordulatát a törvény legfeljebb három év szabadságvesztéssel rendeli büntetni.
A jogalkotó ugyanakkor korlátlan enyhítési lehetőséget is biztosít a büntetés mértékére vonatkozóan annak, aki a vádemelés előtt megtéríti a költségvetésnek okozott vagyoni hátrányt. Azonban ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, bűnszervezetben vagy különös visszaesőként követték el.
Fontos megjegyezni, hogy a büntetőjogi felelősség nem zárja ki az adóhatósági és a pályázati visszafizetési kötelezettségeket. Az elkövetőnek gyakran akkor is vissza kell fizetnie a jogosulatlanul igénybe vett összeget, kamatokkal és pótlékokkal együtt, ha a büntetőeljárás más kimenetelű.
Hogyan zajlik a költségvetési csalás elleni eljárás?
A költségvetési csalással kapcsolatos ügyek jellemzően több szakaszban zajlanak, és több hatóság is érintett lehet a folyamat során.
1.
Feljelentés vagy hatósági észlelés: Az eljárás gyakran valamely ellenőrzés, adóhatósági vizsgálat, pályázati monitoring vagy belső bejelentés nyomán indul. A feljelentést bárki megteheti, illetve a nyomozó hatóság hivatalból is eljárhat.
2.
Nyomozás: A nyomozó hatóság, adóügyekben gyakran a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozó szerveit jelenti. A NAV elsősorban bizonyítékokat gyűjt, mely során iratokat foglal le, tanúkat hallgat meg, szakértőt rendel ki, számviteli dokumentumokat elemez. A nyomozás során történik meg a gyanúsított kihallgatása, így a jogi képviselet már ebben a szakaszban is kiemelten fontos.
3.
Vádemelés és bírósági szakasz: Ha a nyomozás megalapozottnak találja a gyanút, az ügyész vádat emelhet. A bíróság ezután tárgyalás keretében dönt a bűnösségről és a büntetésről.
4.
Párhuzamos adóhatósági és pályázati eljárások: A büntetőeljárás mellett gyakran fut adóellenőrzés, pótlólagos adómegállapítás vagy a támogatást nyújtó szerv általi visszakövetelés. Ezek eltérő határidőkkel és eltérő jogorvoslati rendszerrel működnek, ezért az összehangolt jogi védekezés kulcsfontosságú.
Mit tegyen, ha gyanú merül fel?
Ha Ön vagy vállalkozása költségvetési csalás gyanújába keveredett, az első lépések gyakran döntenek a későbbi eljárás menetéről:
- Ne semmisítsen meg és ne módosítson iratot! Még a jó szándékú korrekció is gyanúsnak tűnhet, ha nincs dokumentálva.
- Gyűjtse össze az érintett iratokat: szerződéseket, számlákat, pályázati dokumentációt, bankkivonatokat és a kapcsolódó levelezést.
- Ne nyilatkozzon elhamarkodottan! Hatósági megkeresés esetén kérjen időt, és először konzultáljon ügyvédjével.
- Vizsgálja meg a belső folyamatokat. Ha a probléma a cégen belül keletkezett, az azonnali intézkedés és a dokumentált korrekció csökkentheti a kockázatot.
- Készüljön fel a kár rendezésére. A vagyoni hátrány korai megtérítését bizonyos esetekben enyhítő körülményként veszi figyelembe a törvény, ezért érdemes ezt a lehetőséget már az elején megvizsgálni.
Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?
Ha költségvetési csalás gyanúja merül fel, vagy ha hatósági ellenőrzés, nyomozás, adóhatósági eljárás vagy pályázati visszakövetelés indult, a korai jogi képviselet dönt el sok mindent. Az első nyilatkozatok, a dokumentumok kezelése és az enyhítési lehetőségek kihasználása mind befolyásolhatja az eljárás kimenetelét. Miután az adóhatósági és büntetőjogi eljárás párhuzamosan is futhat, ezért előnyös mindkét területen egyaránt jártas szakember támogatása.
Miért a Dr. Kovács H. Gyula Ügyvédi Irodát válassza?
A Dr. Kovács H. Gyula Ügyvédi Iroda, budapesti székhellyel rendelkező iroda, mely a büntetőjog területén, ezen belül is kifejezetten közgazdasági szakértelmet és kompetenciát igénylő gazdasági bűncselekmények ügyeiben nyújt hatékony védelmet. Költségvetési csalás gyanúja esetén mivel a büntetőeljárás és az adóhatósági eljárás gyakran párhuzamosan futhat, a kettő összehangolt kezelése döntően befolyásolhatja az ügy alakulását. Az iroda szolgáltatásai közül a következők a leginkább relevánsak ebben a témában:
- Büntetőjogi védelem a gyanúsítás pillanatától: védőügyvédi feladatok ellátása már a gyanúsítást követően.
- Gazdasági bűncselekmények területén végzett képviselet: személyre szabott, hatékony védekezés a büntetőeljárás minden szakaszában.
- Adóhatósági eljárások során képviselet: teljeskörű képviselet az adóhatóság előtti peres eljárásokban, valamint az ehhez kapcsolódó bírósági felülvizsgálatokban és fellebbviteli eljárásokban.
- 0–24 órás elérhetőség sürgős büntetőjogi ügyekben: munkaidőn kívül és hétvégén is.
- Nyelvi lehetőségek: Dr. Kovács Gyula ügyvéd angolul és franciául is folyékonyan beszél, a jogi és gazdasági szaknyelvet is beleértve.
Az Iroda célja, hogy minden ügyfél számára egyénre szabott, közérthető és objektív tájékoztatást nyújtson, hogy a döntéseit megalapozott információk birtokában hozhassa meg.
Hogyan tudunk segíteni?
Ügyfeleinknek költségvetési csalás ügyekben elsősorban az alábbi módon nyújtunk támogatást:
Az ügy átvilágítása: a rendelkezésre álló iratok, a hatósági megkeresések és a tényállás áttekintése, a valós kockázatok felmérése.
Védekezési stratégia kialakítása: a büntetőjogi és adójogi szempontok összehangolása, a nyilatkozattételi lehetőségek és az enyhítési szempontok mérlegelése.
Képviselet a hatóságok előtt és az eljárás során: nyomozási szakaszban, a bíróság előtt, valamint az adóhatósági eljárásban.
Folyamatos tájékoztatás: az ügy állásáról és a következő lépésekről, érthető nyelven.
Fontos tudni, hogy minden ügy egyedi, ezért eredményt nem ígérhetünk. Azt viszont vállaljuk, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján őszintén, objektíven értékeljük a helyzetét.
Miért érdemes most felvenni a kapcsolatot?
Költségvetési csalás gyanújánál a legkorábbi szakasz gyakran a legfontosabb. A hatósági nyilatkozatok, a dokumentumok kezelése és az első lépések később is befolyásolhatják az eljárás menetét. Ha már most szakértői segítséget kér, még nagyobb mozgástere lehet, és elkerülheti a félreértéseket vagy a visszafordíthatatlan hibákat.
Ne várjon a probléma megoldódására: egy első konzultáció segít tisztán látni, milyen lehetőségei vannak.
Kérjen előzetes konzultációt – Írjon nekünk a kapcsolatfelvételi űrlapon vagy hívjon minket a +36 (20) 372 1313 telefonszámon!
Dr. Kovács Gyula ügyvéd
Vegyes praxisú ügyvédi iroda mely jogi képviselet nyújt magánszemélyeknek, Üzleti vállalkozásoknak és Társaságoknak, magyar angol és francia nyelven.
Gyakran ismételt kérdések
Az adócsalás a költségvetési csalás egyik megvalósulási formája. A költségvetési csalás szélesebb kategória, amely magában foglalja az adócsalást is, valamint a pályázati visszaéléseket, a jövedéki visszaéléseket és az adminisztratív szabálysértéseket.
Igen. Az alapeset már akkor is büntetendő, ha az elkövető vagyoni hátrányt okoz. A büntetés mértékét a hátrány nagysága határozza meg.
A Btk. szerint korlátlanul enyhíthető a büntetés, ha az elkövető a vádemelés előtt megtéríti a vagyoni hátrányt. Minden ügy egyedi, ezért az enyhítés lehetőségeiről csak a konkrét tényállás ismeretében lehet érdemben nyilatkozni.
A büntethetőség elévülése a kiszabható legsúlyosabb büntetéstől függ, ezért konkrét határidőt csak az ügy minősítése alapján lehet megállapítani. Ezt a kérdést minden esetben egyedileg érdemes vizsgálni.
Igen. A büntetőjogi felelősség a bűncselekményt személyesen elkövető természetes személyt terheli, ezért a cégvezető, a pénzügyi vezető vagy a pályázatot előkészítő munkatárs is felelősségre vonható, ha a tényállás megvalósul. A cég jogi személyiségének önmagában nincs mentesítő hatása.
A támogatást nyújtó szerv általában visszakövetelési eljárást indíthat, ha a támogatás jogosulatlanul vagy szerződésszegően került felhasználásra. Ez az eljárás független lehet a büntetőjogi felelősségtől, de a két ügy egymásra is hatással lehet, ezért összehangolt jogi képviseletet érdemes igénybe venni.
A Btk. 396. §-ának teljes szövege a költségvetési csalásról
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről – 396. § (Költségvetési csalás)
(1) Aki a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(6) Az (1)–(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)–(6) bekezdésben meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, bűnszervezetben vagy különös visszaesőként követik el.
Ez a tájékoztató általános jellegű, nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak. A konkrét ügyben a jogi helyzet a tényállás ismeretében értékelhető.